Régóta nem olvastam már sorozatot, és a következőt is úgy akartam, hogy ha már elolvasom, akkor az egész sorozatot be akarom szerezni. A Luxen-sorozatra is úgy találtam rá egy könyvbeszerzési körutam során: szerelem volt első olvasásra.
A történet egy kis vidéki településben játszódik Virgina államban. Katy, egy fiatal lány az anyjával költözik oda, hogy végleg túltegyék magukat az apja halálán. A szomszédjukban lakó lány nagyon lelkesen barátkozik vele, azonban ikertestvére, Daemon látszólag nem kedveli Katyt, sőt, kifejezetten goromba vele. Különös események sorozata (amiket nem akarok itt leírni, hogy ne lőjem már le az egész könyvet annak, aki még nem olvasta J ) és egy döntő jelenet után (amikor is Daemon leállítja az időt, hogy megmentse a lányt attól, hogy egy kamion elüsse) kiderül, hogy az ikrek földönkívüli, az embernél magasabb rendű lények. Egész pontosan fény-lények (luxenek), akik a gondolataikkal tudják mozgatni a tárgyakat, meg tudják változtatni a külsejüket, és egy csomó hasonló dologra képesek. És, ha ez még nem is lenne elég, nem csak fény-, de árny-lények (auronok) is jöttek a földre a luxenek után, ugyanis ők az ő életenergiájukból élnek, kiszívják a lelküket és így rendelkezni tudnak az ő képességeikkel. Katyre is egy ilyen szörny támadott rá, még mielőtt megtudta volna az igazat az ikrekről, de Daemon akkor is megmentette őt. Azonban mikor egy luxen ilyen „trükköket” hajt végre egy ember közelében, nyomot hagy rajta, ami – a varázslat mértékétől függően – világít, és az auronok könnyen felfigyelhetnek rá, arra következtetve, hogy egy luxen van a közelben. Természetesen a végén van egy nagy harc, ahol Daemon és Katy minden addiginál szorosabban összekapcsolódik (konkrétan a szívük is egyszerre ver). Ezután már a fiú nem is titkolja tovább, hogy vonzódik a lányhoz, azonban Katy nem adja könnyen a derekát a korábbi sértegetések emlékében (pedig a vonzalom kölcsönös). Itt vége is az 1. résznek.
Szerintem a történetben jól ki vannak dolgozva a furcsa események (még mielőtt Katy megtudná a dolgokat), de én azt hiányoltam belőle, hogy nem bontakozik ki szépen lassan a „titok”, hanem történik valami, és akkor BUMM, mindent hirtelen rázúdítanak a főszereplőre.(Bár lehet hogy ez direkt így volt kitalálva, nem tudom.) És ezek után nem is hitetlenkedik, nem borul ki. Lehet, hogy direkt ilyen a személyisége, de én úgy gondolom, hogy nincs olyan, aki a valóságban ne kételkedne reflexből vagy sokkolódna le teljesen. Ezen kívül nincs semmi, ami ne tetszett volna a könyvben. Katy és Daemon kapcsolata is remekül meg van írva, jól érezhető a feszültség köztük, amit a sértegetések, utálkozások és a kölcsönös vonzalom okoz. Ugyanígy az a gondoskodás és féltés is jól ki van kerekítve, ami Daemon a húga, Dee iránti viselkedéséből jól látszik.
Összességében tetszett, bár nem annyira, mint amennyire belelovalltam magam. Viszont lehet, hogy ez azért van, mert a felénél letettem 10 napra, ugyanis egy táborba mentem, ahol nem olvastam belőle egy szemernyit sem (már csak azért sem, mert otthon hagytam :) ).
Értékelés: 4